Blogok (Személyes szakmai hírek)

Palotai események az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején

Az első palotai 1848-as forradalmi megmozdulásról Rosos Istvántól, Veszprém megye első alispánjától tudunk, aki folyamatosan írja jelentéseit a palotai eseményekről. Tőle tudjuk, hogy Palota mezővárosban lobogókkal ellátva, zene kíséretében nagyszámú nép gyűlt össze március 22-én délután három órakor, és „a szokott éljenzés” közepette fel-alá vonultak a városban éjszakába nyúlóan, ezzel fejezve ki rokonszenvüket a forradalom mellett. Palota ez idő tájt fontos postaállomás volt, tehát lakossága viszonylag gyorsan értesült minden pesti eseményről.         

Várpalotai nyilasok névsora rendőrségi jegyzőkönyvek alapján

A jegyzőkönyvekben szereplő egyik személy leszármazottja a mai napon felhívott, és jelezte, hogy a családot sérti a közzététel, továbbá vitatják a jegyzőkönyvi tanúvallomásban szereplő adatokat.

Erkölcsi-etikai okokból teszem a kötelességemet, és azonnal eltávolítom az oldal tartalmát. Azoktól, akik joggal érzik úgy, hogy sértette az elhunyt családtagjuk emlékét ez a bejegyzés, ezúton bocsánatot kérek, és megkövetem őket! 

Várpalota, 2016. április 5.

Budai László

Jegyzetek a várpalotai nyilaskeresztesek történetéhez

A jegyzetben szereplő egyik személy leszármazottja a mai napon felhívott, és jelezte, hogy a családot sérti a közzététel, továbbá vitatják a már korábban könyvekben kiadott, Várpalotát kutató személyek által szerepeltetett adatokat.
Erkölcsi-etikai okokból tettem a kötelességemet, és azonnal eltávolítottam az oldal tartalmát. Azoktól, akik joggal érzik úgy, hogy sértette az elhunyt családtagjuk emlékét ez a bejegyzés, ezúton bocsánatot kérek, és megkövetem őket! 

Várpalota, 2016. április 5.

Szentmihályi Szabó Péter: Kemény világ

​Szentmihályi Szabó Péter
Kemény világ

Kemény világba születtünk.
Nem érdekel minket egy-két haláleset,
még akkor sem, ha tömeges.

Jól választottam? Kit érdekelhet?
Temetésekre én sem járok el.
A sajátomon majd pontosan megjelenek.

Szikráznak a csillagok odafent.
Fűtök keményen. A múltat tüzelem el,
a jövőért. Fent alszanak gyermekeim.

Pusztapalotáról 1867-ben

Érdekes cikkre hívom fel a figyelmet 1867-ből, amelyben szó esik arról, hogy állítólag Petőfi "grafittizett" a várfalra, hogy Bánta helynév Beatrix és Mátyás versenye után kapta a nevét Beatrix bánata révén, és hogy Pusztapalota aljában állítólag volt egy kép, amely Mátyás királyt kivont karddal ábrázolta, de mivel lőtáblának használták, már felismerhetetlen volt a cikk írásakor. A cikk egy szép tájképpel fejeződik be, és azzal a ma sem kevésbé aktuális gondolattal, miszerint: "A palotaiaknak kellemes kiránduló helyük ez, de fenntartására semmi gond nincs fordítva."

Trianonra emlékezve – Maderspach Viktor várpalotai kötődése

Kilencvennégy éve írták alá Trianonban a Kárpát-medencét politikai határokkal szétszaggató békediktátumot. A történelmi Magyarország tragédiája, hogy gyors szétesését nem volt képes megakadályozni az ekkor hatalomra kerülő és a meggyengülésben lehetőséget látó, végletekig idealista vezetőkkel megalakuló Népköztársaság. Nekünk nem  Musztafa Kemal Atatürk jutott, csak Károlyi Mihály. A képmutató nyugat a törökök országát is megkísérelte felosztani, az ő Trianonjuk, a Sèvres-i békeszerződés szintén 1920-ban íratott alá.

Savanyú Jóska akasztófája 1933-as lapból

"Két érdekesen összenőtt öreg bükkfát láttam a székesfehérvári püspökség tési erdeje, B) gazdasági osztályának 13/d  részében, 30 éves bükk-, cser-, juhar-, lúc- és feketefenyő-faállományban. Az egyik bükk mellmagassági kerülete 242 cm, a másiké 300 cm, magasság a 30 m; 2-5 m magasságban egy 24 cm átmérőjű ággal mintegy vízszintes híddal egymáshoz vannak kapcsolva, mely ág mindkét fa törzsébe úgy van benőve és összeforrva, hogy észre sem vehető, melyik fa bocsájtotta ki az ágat.

Oldalak

please do NOT follow this link