Rátz István csóri református lelkész verse

Közzé teszem Rátz István csóri református lelkész versét, melyben kifejezésre juttatja örömét az iránt, hogy az evandélikus és a református egyházak gyülekezetei együtt imádkoznak, és nemcsak Sátoraljaújhelyen, hanem Csóron, (Fehérvár-) Csurgón és más helyeken is.
Verse megörökíti, hogy [1792.?] július 17-én Hrabowszky György palotai evangélikus lelkész, tanító két órás istentiszteletet tartott Csóron, a református templomban a reformátusokból és evangélikusból álló gyülekezetnek, melynek során a 130. zsoltár volt a leckéje, és beszéde olyan nagy hatású volt, hogy megkönnyezték a hívek. Hrabowszky megemlékezett a református lelkészről, I, Ferenc királyról, Fejér vármegye vezetőiről és szólt a két egyház közötti "egyesség" fontosságáról.
Íme a vers:
 
A' szép eggyesség : 
szóll nemes Magyar országhos, látván azt, hogy a nemes hazában, mindenféle rendek, és státusoktól, nagyon kedveltetik. 
 
Nemes Magyar haza ! Köszönöm jóságod, 
Hogy meg - változtatván elélbbi ó-ságod, 
    Engem lakozásra kebeledbe vettél, 
    ' S mély Szeretetednek tzélaúl ki-tettél. 
Ez elött én vellem keveset gondoltál 
Bár hasznosnak lenni sok hejt - tapasztaltál ; 
    Azért kebeledben vig mulatozásom, 
    Nem helyheztethetém, tsendes lakozásom. 
De, nemes Magyar Ég ! el-tünvén felleged 
Meg-szünvén háborús, 's szélveszes tengered 
    Nékem víg karokkal parolát nyujtottál 
    Mellyel bút s' bánatot, róllam el-fuitottál, 
'S ama nagy Iosefnek tsuda böltsössége. 
Külde kebeledbe, 's Leopold kegyessége. 
    Már minden szeglidben kedves én személjem 
    Melly kedved' add, oh Ég ! örökké szemléljem. 
Szeret engem a' mint a' menyei Felség 
Ugy szeret a' Magyar város 's falu helység; 
    Szeret valójába mindenfele vallás 
    Mint ezt bizonyítja a' sokféle hallás. 
Királyok, Magnások engemet szeretnek 
A' Cancelláriak éppen meg - nem vetnek. 
    Szeret, 's kedvell a fö, hét személjü Tábla 
    Szeretnek többen-is, visgáld tsak odább-la. 
Szeret a' Felféges Királyi Tanáts - Ház 
Mert látja, nem vagyog éppen ijjesztö váz. 
    Szeret mindenféle nemesült Törvény - szék, 
    Mert bennek én vagyok , dupla eröss értzék. 
A' Tekintetes sok Vármegyéknek szépe , 
Az én szerelmimnek sok ragyogó képe. 
    Szeret kiváltképen az Augustai Hit 
    Az Helvetziai, nem tselekszik mást mit. 
Ezek hogy szeretnek képit mutogatják 
Templomikat midön közre botsátgatják. 
    Minap Sátor-alja Ujhely ugy örülce 
    Hogy egy Templomában, két nyáj egybe gyüle. 
'S az Egek Urának szent tiszteletével, 
Zenge a szent templom Ének' énekével. 
    Meg-mutatták itten a' Helveticusok, 
    Melly kedves feleik az Augustánusok 
Ez az Ekklesia ez hírrel ékesült 
Hogy benne két Fél Nyáj ekképen eggyesült. 
    E' példát , Csór, Csurgó, 's más hely is követi 
    'S az ellenkezőket, ezzel integeti. 
Tizen-hetedik nap Iulius Havának 
A' Csoriak-is hát, erre rá állának. 
    Hol noha ugyan egy a' Vallás - Tartója, 
    De még-is sokféle annak a' vallója. 
Első Róma, osztan Helveta, Augusta , 
A' mint régen a' sors kotzkájokat húzta. 
    Ezek köztt' Calvinus eggyé lett Lutherrel, 
    'S tele gyűlt Temploma két-féle emberrel. 
A' melly szép énekkel Ujhely illykor zenge 
Itt-is a' két-fél Nyáj ajakán a' penge. 
    Osztán Palotának eggyig Tanitója 
    Lett az egész nyájnak böltsen oktatója , 
Tisztes Hrabovszky György, rólam emlékezett,
Majd két órák alatt, 's engem emlegetett. 
    Szász harmintz-harmadik 'Soltár vólt letzkéje, 
    Melly a' szép eggyesség különös személyje. 
E' bölts , 's tudós Férjfi meg - is fejtegette 
Az emlétett 'Soltárt, mihelyt sorba vette 
    Ollyan hathatóssak vóltak beszédei, 
    Hogy szemeknek hultak, sok édes könyvei, 
Beszédét bé-zárta búzgó könyörgéssel 
Mindenért intézett szép esedezéssel, 
    Könyörgött a néppel ujúlt Királyunkért, 
    Elsö Ferentz ki lett, Felséges Urunkkért. 
Utánna az Ország fénylő Oszlopait 
Hozta - bé a' Rendbe' 's minden Magnássait. 
    Nem felejtkezett-el Fejér Vármegyéről 
    Ennek méltoságos 's kegyes vezéréröl, 
Kinek ez Helyt lévő egész uradalma 
Légyen (így Könyörge) az Ur nyugodalma. 
    Ezek-utánn oszta az Ur Vatsoráját,
    Így legeltete itt, maga fele nyáját. 
Látod nemes Haza.' melly szép az eggyesség 
Így nő, 's nevelkedik azzal a' Kegyesség. 
    Szeresd hát engemet, mint magad szereted 
    Így leszsz' mindenekben jó elő-meneted. 
 
T. T. R. I. Csóri Ref. Pr.  
please do NOT follow this link