Budaj István és Budaj Mihály két egytestvérek adunk tudtára az kiknek illik, hogy a minémű rész szerént már ki irtott, rész szerint még ki irtatandó Szántó Földeink Somos mellet vaggy Város végében voltak, mellyeknek mind szélső mind alsó szomszédságában az Mlgos Uraság Tábláj vannak, azokat mink önként és minden kinszerités nélkül Nagy Méltóságú Özvegy Gróf Zichy Jánosné Eő excellentziájának oda engedtük mellyekért Eő excellentziája Nékem, Budaj Istvánnak az Saar Réte mellet levő Lasstzai[?] inseriptionális [zálogbirtok] Rétet nem külömben az Tabormezőn lévő Uraság Táblának felső végébül t
Jelzete: 707 - XXVI - Fasc. 267. - N. 414., 572.
A Pozsonyi Evangélikus Líceum palotai felsőfokú hallgatói (1714-1851)
EGY LEGENDA NYOMÁBAN
Alig van vár a Kárpát-medencében, amelyhez a néphit nem köt valamiféle alagutat. Nincs ez másképpen Várpalotán sem.
Idén éppen száztíz éve, hogy meghalt az utolsó híres betyár, Savanyú Jóska. A népi hősökként tisztelt zsiványok szinte az összes magyar tájegységben léteztek: a nógrádi „úri betyár” Krúdy Kálmántól kezdve a dél-alföldi Rózsa Sándoron át a somogyi Patkó Pista és Jancsi testvéreken keresztül – akik a népi legendákban már egy személlyé, Patkó Bandivá változtak –, egészen a borsodi Angyal Bandiig rengeteg betyárt ismerünk.
Az 1820-as nemesi összeírásban szereplő palotai nemesek névsora
Forrás: MNL VeML IV. 1. E. cc. 1819-1820
A’ Weszprémi járásban s’ különösképpen a’ belölírtt Szolga Bírónak Numerussában találkozó nemességnek öszveírása. (ÖSZVEIRÁSA A TEKINTETES NEMES VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN, A’ veszprémi Közép JÁRÁSBAN LAKÓ, VAGY BIRTOKOS ORSZÁGOS, VAGY STATUSBÉLI NEMES URAKNAK)
"Jóllehet a Bakony-hegység főként mészkőből és dolomitból van felépítve, mégis nem sok oly vad, bizarr, félelmetes, csipkés él, csúcs, fal látható, mint az Alpok némely vidékén. Ennek magyarázata bizonyára az, hogy idők folyamán a víz és szél és egyéb behatások simítottak az ősi arculat redőin. Néhány különösen érdekes sziklát a következőkben sorolok fel:
[...]